A kínai kavicságyon járkálást mutatta meg reflexológiában is jártas kis vezetöm. 

Szóval az a tegnapi próba futás, mielött megkapom a magamét, az egy teszt volt. Hogy el tudjam pontosan mondani, hol fáj és mi fáj, és változik-e. Sikerült olyannyira pontosan elmondanom, hogy “megkaptam a magamét”, de nem ám szóban... A bájos mosoly, kedves beinvitálás után bocsánatkérések…

...és a koppanás. 10 percnek is mennyi tanulsága van! - A tökéletes felszerelés nem elegendö, hiába az új lidlös futónadrág. - Ne ijedjen meg az ember az izomból lefogyott combjaitól, amikor letekint. Maguktól nem maradnak meg. - A szemerkélö esö áldás. - Az eleje darabos, be kell járatni.…

Nem nagyon érzem a hétköznapokban, hogy el volt törve. Néha, hirtelen mozdulatoknál, lépcsön lefele pszichésen bevillan, hogy óvatosan kellene.  Jól esne biciklizni, úszni. Futni? Kipróbálom nemsoká. Egyesek szerint a cross tape teljesen feleslegessé vált a múlt héten. 

A futás még nem harmonikus mozgás, töredezett, akadozó. De az indiános ment! Csak papucsban annyira nem szabályos... Nem szeretnék még egy ilyen hat hetet!

És 11-kor leugorva (sic!) a kezelöágyról ment a shadow botafogo... (egyelöre egyedül)!!! Addig ki kellett bírnom három apróbb terület kezelését. Itt ún. CD-k (continuum distorsiók) és TG-k (triggerband distorsiók) kezelésèt követte el. - talus blokkra tippelt Enikö a guggolás/dorsalflexio…

Ma egész jó kis sétákat tettünk. Úsztam is. Utóbbi nagyon jól esett. Pár futómozdulat, ami talán keveésbé bicegös, mint a korábbi próbák.  Mintha most nem fejlödnék napról napra. Talán több torna kellene. És egy masszázs is jól esne. (Sosem szoktam, de most azt érzem, jó érzés lenne, ha más…