A doki után délután már elhajítottam őket, és egész nap csak simán, nélkülük jártam. Sántikálva. Másnapra pedig már egész jól. Eddig is, amikor már nem fájt (az utolsó előtti kezelés óta), talpra tettem le. Hadd tudja a talp, mi vár rá.. Egyrészt nem fájt rátenni, másrészt le tudtam tenni, párhuzamosan a másik mellé. 

Most tudok járni, csak sántikálva, darabosan még. Nagyon érdekes a talp gördülését, terhelését megfigyelni a másik lábon, és rájönni, hogy melyik rész nem megy - a talp elejére terhelés. Az előredőlés már egy nap alatt sokat fejlődött, fájdalomban vissza, mozgásterjedelemben előre. Tudatosan kell vajon rájönnöm, mit kell csinálni, vagy magától fog beállni? Vagy van vajon még blokk, és kezelés után, gombnyomásra fogok indulni? Az ujj mögötti talppárnákra nem tudok terhelni, részben kis fájdalomból, részben félelemből.

De csütörtökről péntekre volt az első Flector nélkül bevállalt éjszakám. Egész jól sikerült... Nem fájt amúgy. Inkább fáradt. És olyan, mintha izomlázam lenne egy csizma alakban.

Eddig az utóbbi két hét éjszakái katasztrofálisak voltak, alig aludtam: vagy alig tudtam elaludni, vagy felébredtem valamire és órákig nem tudtam visszaaludni. Emiatt egész nap álmosság, K.O... Halló, ez nem a gyógyulás útja, ha nem tudok pihenni. Most megpróbálok nappal is aludni, amikor Babi is. A fájdalom pedig inkább nagyon nagyon zavaró kellemetlenség-érzés. Sehogy sem jó. 

Fénykép a lábamról nincs, mert már nagyon szép :-)

ÉS AKKOR PÉNTEK REGGEL kaptam még egy pofont, bizonyára túl gyorsan haladtam.......... akkorát rúgtam a konyhai kis fellépő kiálló lábába (minden vendég kipróbálja egyszer... rám is sor kellett kerüljön), hogy szerintem eltört az (eddig) ép lábam kislábujja. Tutira eltört. Kis pufi lett ez is és szerintem lila is lesz :D Most nem tudok arra sem ráállni. Sírjak vagy nevessek?! Menjek gipszeltetni? :-)

A lényeg, hogy NEKI mindkét lábbal megy, ami nekem egyikkel sem.